Srpsko crkveno pevačko društvo "Zora" u Senti 1886-1941
Rezime HU
 |
A zentai Zora (fordítása: Hajnal) Templomi Énekegyesületet 1886.-ban alapították. Az egyesület alapszabályainak tervezetét 1889. április 27.-én hagyták jóvá, ezért ezt a keltezést tekinthetjük a Magyar Királyi Belügyi Minisztériumáltal jóváhagyott, az egyesület működése engedélyeztetése dátumának.
Az énekegyesület alapítási szükséglete már 1876-tól kezdve felvetődik, amikor is a helyi Iskolatanács ülésén beszélnek: „a szerb tanítók vallásáról és erkölcséről az iskolákban és a templomban”.
Ugyanezen az ülésen a következő elhatározásra jutottak: „a tanítók kötelessek a gyermekeket énekeltetni - és amennyiben az iskolai órákon túl tevékenykednének ezt, külön díjazásban részesíteni.”
A Zora Énekegyesület Alapszabályainak első cikkelye ezt jegyzi: Megalapításra kerül Zentán a társaság amely a Zora Szerb Templomi Énekegyesület nevet fogja viselni, azzal a feladattal, hogy az istentiszteletkor táplált énektanítással felébressze és magasztalja, valamint megszerettesse a keresztényi hitet a polgárokkal harmonikus éneklés által.
A Zora Énekegyesület a próbáit a Szerb Olvasókör nagytermében tartotta, ahol az okiratait és kottáit is őrizte.
A Zora Énekegyesület a próbáit a Szent Mihály Arkangyal templomban is tartotta, a karzaton-a kórusban. A Zora Templomi Énekegyesület a Szent Istentisztelet templomában gyakorolta templomi énekeit, amelyek vallásilag nagyon hatottak a szent templomban összegyűlt jelenlevőkre, hogy azok kifejezhessék a dédnagyapáiktól örökölt vallási kötődésüket és lelküket a keresztényi erényeknek szentelhessék....
A Szerb Olvasókör épületének lebontásával 1987.-ben a Zora Énekegyesület levéltárát átviszik a plébánosi lakba, ahol ma is őrzik azt.
A plébánosi lakban őrzik az akkor, a Szerb Olvasókör birtokában levő orgonákat is, amelyeket az Énekegyesület a próbái során használt.
A Zora Énekegyesület a Szerb Olvasókör termeiben tartotta baráti összejöveteleit, rendezvényeit, koncertjeit és beszédeit, sokszor azzal a céllal, hogy segélyt gyűjtsön a szegény sorú, az iskolás gyermekek számára...
Sokszor szerveztek rendezvényeket (mulattságokat) és táncesteket, de a környező helységek énekkarainak koncertjeit is.
A Tanácsot és az ünnepélyesebb rendezvényeket az Eugen színház termében és a Royal hotel ünnepi termében tartották.
Amikor 1918. november 16.-án Zentára bevonult a Szerb Királyi Felszabadító Hadsereg, melegen és kedélyesen üdvözölte őket a Zora Énekegyesület tagsága. Az egyesü let széles körű művelődési programot szervezett az Első Világháború ideje alatt, szerény körülmények között....
A város parancsnoka, Velimir Z. Atanasijevic, lovassági alezredes, 1919. június 29.-én megszervezte a Háborús Rokkantak Napját. Ez alkalommal a Zora Énekegyesület dalversenyt szervezett, a belépőkből származó jövedelmet és önkéntes adományokat a háborús rokkantakra fordították.
Amikor 1919. július 26.-án Zentára jött Alexandar Karagyorgyevity, trónörökös (az akkori régens), a fogadótanácsban a Zora Énekegyesület küldöttei is jelenvoltak, a teljes vezetőség és a kórus összetételében.
A zentai Tűzoltó Társulat 50 éves évfordulóján, 1924. szeptember 7.-én és 8.-án részt vett a Szerb Nővérek Köre és a zentai Zora Szerb Templomi Enekegyesület is. Nem ez volt e két társadalmi szervezet egyedüli közös fellépése.
Az ortodox Szent Mihály Arkangyal templom felújítását követően Zentán a templomot dr. Irinej Gyurity bácskai episzkóp szentelte fel. Őexelenciája október 3., 4. és 5.-én tartózkodott Zentán. Szombaton, október 3.-án fáklyafelvonulást szerveztek Zentán az ortodox templom előtt, a Zora Énekegyesület közreműködésével és a vladicsáni diákénekegyesület reszvételével, közreműködve Damaskin atyával.
Az egyesülés napján, 1929. december l.-én az énekegyesület újból bemutatkozott a nyilvánosságnak.
Az ortodox karácsony napján, 1932. január 8.-án a Zora Énekegyesület egy nagyon sikeres koncertet szervezett, és a következő évben Kiskikindán (Kikinda) vendégszerepelt ezzel a koncerttel.
A Zora Énekegyesület közgyűlése 1934. február 18.-án meghozza új szabályait. Az új szabályok egyike így hangzik: a társasági tagság feloszlik, még pedig végrehajtó és támogató tagságra, akinek a tagsági díja 24 dinárt tesz ki évente, és a jótékonykodó tagokra, akik két év leforgása alatt 1000 dinár összeget kötelesek kifizetni...”
Szent Száva napjára, 1938. január 27.-ére az Állami Reális Gimnáziumban Zentán megtartották a Szent Száva ünnepséget, délelőtti és esti programmal. A délelőtti program részeként a Zora Énekegyesület karmestere Branko Bukurov, a gimnázium professzora előadást tartott „Dr. Tihomir Ostojity címmel.”
A Zora Énekegyesület 1939. február 5.-én megtartotta rendszeres közgyűlését - sajnos az utolsót. A közgyűlés megállapította, hogy az 1938-as évben a társulat több tagra tett szert mint az utolsó tíz évben.
Az Egység (eredeti: Sloga), Zenta város újsága, a zentai és törökkanizsai járások lapja, 1940. január 13.-án cikket jelentet meg: „Az egyik legsikeresebb szerb ünnepség címen...”.
A cikk részletesen leírta az ünnepséget, amelyet a Zora Szerb Templomi Énekegyesület rendezett karácsony másnapján. Egy, a nép életéről szóló darab volt műsoron (A leányátok című darab). Ezen darab az előző század nyolcvanas éveinek cselekményét mutatatta be: „a szerb nemzet törökök elleni harcát. Azt a harcot, mozgósítást, nemzetközi helyzetet, háborús pszichózist, amely valamelyest vonatkozik a mai zavaros nemzetközi viszonyokra is, amikor is minden felől csak a háborúkról hallunk.”
Nemsokára, 1941. áprilisában a Magyar Királyi megszálló hadsereg megtiltja a Zora Énekegyesület működését.
Ez a hivatalos működésiletiltás nem jelentette a Zora Énekegyesület működésének tényleges letiltását.
A próbákat azokban a háborús években nem tartották a Szerb Olvasókör épületében, hanem a Szent Mihály Arkangyal templomban, az istentisztelet előtt.
A templomi kórus megtizedelten működött, mivel annak több tagját elűzték vagy el kellet hagyniuk Zentát.
Azokban a háborús és háború utáni években (1941-től 1951-ig) a kórus karmestere Vera Vujity volt.
Amikor ő távozik Zentáról, a vezetőséget és az Énekegyesület karmesterségét Milos Preradov veszi át.
Az énekegyesület abban az időszakban nem volt hivatalosan nyilvántartásba véve és az Amatőr Énekegyesület név alatt volt ismert, egészen 1957-ig.
Az 1988-as évben, dr. Szávó (Vukovity) főpap, Öexelenciája javaslatára megkezdődnek a Szent Mihály Arkangyal templomújjáépítési szervezkedései „az alapoktól a tetőszerkezetig”. A szent templom l989-ben lett felújítva és szeptember 3.-án dr. Szávó (Vukovity), főpap, Õexelenciája, sumadijai episzkóp, a Szerb Ortodox Bácskai Egyházmegye adminisztrátora felszentelte Zentán a Szent Mihály Arkangyal felújított és aranyozott kereszttel ellátott harangtoronnyal rendelkező épületét.
Ebben a lendületes évben, a templomi község akkori elnöke, Milos Preradov úr, ahogyan az a szerb ortodox templom Igazgató Bizottságának, Zentán, 1989. május 12.-én kelt jegyzőkönyvéből kiderül, még egy erőfeszítést tesz, hogy újból megalakítsa a Zora Szerb Énekegyesületet, amely még 1886.-ban alakult.
Sajnálatos módon, ez az erőfeszítés eredménytelen maradt, mert ez inkább kívánság, mintsem tényleges lehetőség arra, hogy a Zora Zentai Szerb Énekegyesület újraéledjen és megkezdje működését.
